Van, aki már túl van a nagy "come back" pillanatán, van, aki még előtte áll, de mindegyik történet érdekes a maga nemében.

Kezdjük azzal, aki már átesett a nagy visszatérésen. Ő pedig nem más, mint az Alba Fehérvár amerikai kosárlabdázója, Mohammed Alhaji. Mo, ahogy mindenki hívja, alapembere volt a legutóbbi szezonban aranyérmet szerző Albának, ám az új idényt nélküle kezdte a fehérvári csapat. Az eredmények (és főleg a mutatott játék) azonban arra ösztökélte a klub vezetőit, hogy újra a csapatba invitálják a 36 esztendős játékost, aki visszatért és december 9-én, a Sopron ellen be is mutatkozott, immár másodszor, az Albában, nem is rosszul, remek játékkal és 13 ponttal. Móval még a meccs előtt beszélgettem arról, milyen érzés visszatérni a korábbi sikerek helyszínére.

- Nagyon jó volt visszatérni ehhez a klubhoz, örömmel fogadtam a vezetők megkeresését, hogy jöjjek és segítsek a csapatnak abban, hogy újabb sikereket érjen el. Boldog vagyok, hogy újra itt lehetek. Ez a mostani nyilván egy más csapat, mint a tavalyi, a vezetőedzőnk és a magyar játékosok maradtak, de az amerikai légiósok kicserélődtek, ugyanakkor ha azt mondom, hogy más, az nem jelenti azt hogy rosszabb. Nem rossz az állományuk, jobb, mint amit a bajnokságban elfoglalt helyezés mutat, biztos vagyok benne, hogy sokkal több van ebben a csapatban és igyekszem majd segíteni abban, hogy sikerüljön előrelépnünk.

Visszatérésre készülő játékosokban a Köfém Sportcsarnokban sincs hiány, itt mindjárt két olyan hölggyel is beszélgethettem, akik számára a december fontos állomás az idei esztendőben. Az Alba FKC a nyáron szerződtette a brazil Alexandra De Nascimentót, a világbajnok, 2012-ben a világ legjobbjának választott brazil klasszis azonban eddig csupán a büntetők elvégzésével lehetett az Alba segítségére. Ennek oka pedig egy súlyos sérülés, egészen pontosan egy térdszalag-szakadás, melyből lassan-lassan felépül a brazil kiválóság, december 30-án, az MTK elleni bajnokin pedig már talán a pályán is ott lehet, és nem csupán a heteseknél.

- Sérülésem után hét hónappal most végre azt mondhatom, jól érzem magam és nagyon várom, hogy újra pályára léphessek. Októberben kezdtem meg az edzéseket, a meccseinken a büntetők elvégzésével tudtam eddig segíteni a csapatot, de a december végi bajnokinkon már végre játszani is szeretnék. Abban maradtunk Ritával,a vezetőedzőnkkel, hogy csak akkor lépek pályára, ha 100%-os állapotban leszek, szerencsére jól haladunk ebbe az irányba. November utolsó napjai óta gyakorlatilag minden edzést teljes intenzitással tudok végezni, nagyon hálás vagyok mindenkinek, aki segített a sérülésem alatt, hogy eljuthassak idáig.

A térdszalagjaival Herr Orsolyának, a csapat kapusának is meggyűlt a baja, a kiváló hálóőr a felkészülés első napján szenvedett térdszalag-szakadást. Herr Orsinak is a december hozott meg egy nagy visszatérést, 7-én ugyanis megkezdhette a labdás edzéseket. Hogy mérkőzésen mikor láthatjuk a korábbi válogatott hálóőrt, az még kérdéses, lehet, erre csak januárban kerül sor, így az újesztendő is hozhat egy nagy visszatérést a fehérvári sportéletben.

fmc.hu