• A hétvégi óraátállítással záruló nyári időszámítással egy vidéki nagyváros éves villamosenergia-fogyasztását spórolhatta meg az ország - számol be a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt közleményében.

Az egész Európában egységesen alkalmazott óraállítási módszer azon alapul, hogy március 21. és szeptember 21. - azaz a tavaszi és őszi napéjegyenlőség - között a nappalok hosszabbak, mint az éjszakák. Minél inkább egybeesik a lakosság szokásos ébrenléti ideje – a reggel 7 és este 10 óra közötti időszak – a természetes nappali világosság idejével, annál kevesebbet kell a lámpákat használni.

A Mavir által éves szinten becsült megtakarítás megközelítőleg 120 000 MWh, ami 30-40 ezer háztartás, azaz egy vidéki nagyváros éves fogyasztásának felel meg. A fel nem használt energiát természetesen kifizetni sem kell, ami körülbelül hatmilliárd forinttal csökkenti az ország villanyszámláját. A megtakarítás nem csak a pénztárcát kíméli: a környezet számára is hasznos, ha kevesebb energiát fogyasztunk, ezzel redukálva szén-dioxid lábnyomunkat - nyilatkozta Bertalan Zsolt, a MAVIR ZRt. vezérigazgatója.

• A Mavir becslése szerint az óraátállítás 1980 évi bevezetése óta elért megtakarítás így körülbelül 4 ezer gigawattórára tehető.

A hazai rendszerirányító szakemberei 1949 óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat, melyekből megállapítható, hogy a napéjegyenlőséghez közeli tavaszi óraállítást követően látványosan változik, méghozzá csökken az esti órák terhelése. Az átállítás előtti és utáni tavaszi időszakot összehasonlítva, napi 1,5 - 3 százalékos, mintegy 2000-4000 MWh fogyasztáscsökkenés tapasztalható. Az Európai Unió kimutatásai alapján az energia-megtakarítás mellett, több szabadidőt, több turisztikai bevételt és kevesebb közúti balesetet jelent a nyári időszámítás.