Hírek
2024. Február 09. 09:20, péntek |
Belföld
Forrás: MTI
KSH: 3,8 százalékra csökkent az infláció
2024. januárban a fogyasztói árak átlagosan 3,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat.
KSH: januárban 3,8 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest
Decemberhez viszonyítva átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek az árak, azonban a ruházkodási cikkek 2,1 százalékkal olcsóbbak lettek - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az élelmiszerek ára 12 hónap alatt 3,6 százalékkal nőtt, ezen belül leginkább a cukoré (38,2 százalék), az alkoholmentes üdítőitaloké (14,6 százalék), a csokoládé és kakaóé (14,1 százalék), a büféáruké (12,7 százalék), valamint a sertéshúsé (10,0 százalék). A termékcsoporton belül a liszt ára 19,0, a tojásé 17,8, a sajté 15,6, a vaj és vajkrémé 13,8, a száraztésztáé 13,2, a tejé 10,2 százalékkal csökkent.
A jelentés szerint a háztartási energia 11,3 százalékkal olcsóbb lett, ezen belül a vezetékes gázért 25,0, az elektromos energiáért 3,4 százalékkal kevesebbet, a tűzifáért 2,0 százalékkal többet kellett fizetni.
A szolgáltatások 10,4, ezen belül a lakbér 13,9, a járműjavítás és -karbantartás 11,9, az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás 11,3, a sport- és múzeumi belépők 10,9, az üdülési szolgáltatás 10,2 százalékkal drágult, az utazás munkahelyre, iskolába 21,7 százalékkal olcsóbb lett.
A szeszes italok, dohányáruk ára 8,1, ezen belül a dohányáruké 9,2 százalékkal nőtt.
Az állateledelek ára 20,0, a mosó- és tisztítószereké 11,1, a gyógyszer, gyógyáruké 8,0, a testápolási cikkeké 4,7 százalékkal emelkedett.
A tartós fogyasztási cikkekért 1,4 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a használt személygépkocsik ára 9,9 százalékkal csökkent, a konyha- és egyéb bútoroké 7,6, a fűtő- és főzőberendezéseké 3,7, a szobabútoroké 2,6, az új személygépkocsiké 1,3 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok 11,9 százalékkal olcsóbbak lettek.
A fogyasztói árak 1 hónap alatt, 2023. decemberhez viszonyítva átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek.
Az élelmiszerek átlagosan 1,2 százalékkal drágultak, meghatározóan az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déli gyümölcs) árának 6,4 százalékos növekedése következtében. E csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,7 százalékkal nőtt.
A vaj, vajkrém 3,1, a sajt 1,6, a tej 1,2, a sertéshús 1,1 százalékkal többe, az étolaj 1,6, a cukor 1,3, a liszt 1,2, a kenyér 0,7 százalékkal kevesebbe került. A háztartási energiáért 0,9, ezen belül a vezetékes gázért 1,7, a tűzifáért 1,3 százalékkal kellett többet fizetni.
A szolgáltatások 0,5, ezen belül az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás - az autópályadíjak emelésének hatására - 8,4, a postai szolgáltatások 4,8, a lakbér 2,5, a járműjavítás és -karbantartás 2,3, a lakásjavítás- és karbantartás 1,8 százalékkal drágult.
A szezon végi kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek 2,1 százalékkal olcsóbbak lettek.
A járműüzemanyagok ára 0,5 százalékkal csökkent.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 21. 07:51, csütörtök | Belföld
Szijjártó Péter: Dél-Korea legnagyobb élelmiszeripari cége hazánkban építi fel az első gyárát a régióban
Dél-Korea legnagyobb élelmiszeripari cége Magyarországon építi fel első közép-európai gyárát, kétszáz új munkahelyet teremtve ezzel Dunavarsányban - jelentette be szerdán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten.
2024. November 21. 07:49, csütörtök | Belföld
David Pressman bejelentette távozását
A liberális demokrácia védelmének fontosságáról tartott beszédet David Pressman budapesti amerikai nagykövet, akinek mandátuma január közepén jár le.
2024. November 20. 07:39, szerda | Belföld
Pintér Sándor: az elmúlt két évben több mint kilencven intézkedés segítette az egészségügy jobbítását
Az egészségügy jobbítását több mint kilencven intézkedés segítette az elmúlt két évben - mondta Pintér Sándor belügyminiszter a Magyar Kórházszövetség és a Medicina Fórum közös konferenciáján kedden Budapesten.
2024. November 19. 07:56, kedd | Belföld
Gyulay Zsolt: elsősorban elköteleződés, konszenzus kell az olimpiarendezéshez
Elsősorban el kellene köteleződni, társadalmi konszenzusnak kellene kialakulnia ahhoz, hogy Budapest, illetve Magyarország egyszer olimpiát rendezhessen