- jelentette be pénteken Klaus Iohannis államfő.

A járványügyi illetékesekkel folytatott tanácskozást követően Iohannis megállapította: a járvány ötödik hullámának végéhez közeledik az ország, ezért eljött az ideje, hogy ezt a jelentős következményekkel járó döntést meghozzák.

Felidézte: a járvány kezdete óta eltelt két év rengeteg áldozatot követelt az egész társadalomtól: hatalmas nyomás nehezedett az egészségügyi rendszerre, be kellett zárni az iskolákat, az emberi kapcsolatok és a gazdaság is megsínylette a zárlatot, 63 ezer román állampolgár pedig elvesztette a küzdelmet a betegséggel, pótolhatatlan űrt hagyva maga után.

Az elnök köszönetet mondott a "frontvonalban küzdő" egészségügyi alkalmazottaknak, az óvintézkedéseket betartó fegyelmezett állampolgároknak és a járvány megfékezésén dolgozó hatóságoknak az eddigi erőfeszítéseikért. Úgy értékelte: a világjárvány értékes tanulságokkal is szolgált, ezek közül a szolidaritás leckéjét nevezte a legfontosabbnak, azt, hogy Románia is segített, amikor tudott és rajta is segítettek európai szövetségesei, amikor komoly bajba került.

"Arra is megtanított, hogy becsüljük meg egészségünket, és a szeretteinkét, megtanított a védekezésre, a megelőzésre, megtanított felelős döntéseket hozni és betartani ezeket. Az eltelt két év bebizonyította, hogy meg kell tanulnunk együtt élni a járvánnyal, és kihasználni lehetőségeinket, megóvni közösségünket" - sorolta a román államfő.

Iohannis ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az elővigyázatosságra továbbra is szükség van, a védekezést, az immunizálást folytatni kell, az ezzel kapcsolatos ajánlásokat a következő napokban ismerteti majd az egészségügyi tárca.

Romániában március 8-án éjfélkor ér véget a veszélyhelyzet. Ezt 2020. május 18-án hirdette ki először a román kormány, azóta 30 naponként meghosszabbította. Az államfő által 2020 márciusában elrendelt, két hónapig (2020. május 14-ig) hatályos rendkívüli állapothoz hasonlóan a veszélyhelyzet is arra teremtett jogalapot, hogy a hatóságok a járvány féken tartása érdekében az állampolgárok alapvető szabadságjogait korlátozó intézkedéseket vezessenek be, illetve ezek esetleges megsértését büntessék.

A veszélyhelyzet egyebek mellett lehetővé tette, hogy a kormány vesztegzárat rendeljen el bizonyos térségekben, korlátozza a kijárást és gyülekezést, kötelezővé tegye a maszk viselését nyilvános helyeken, betiltsa a tömegrendezvényeket, korlátozza az üzletek nyitvatartását és korlátozza az országba történő beutazást.

Szerdától valamennyi felsorolt korlátozás - a maszkviselési kötelezettség is - hatálya megszűnik. Ha nem hosszabbítják meg a veszélyhelyzetet, a hatóságok legfeljebb ajánlásként javasolhatják egyes óvintézkedések további alkalmazását.